‘Mémoires d’Artistes’ 

„A kő szerelmese, fogalmazták mindig róla. Kő-erővel és kő-akarattal formálja az élettelen anyagot és lehel bele üzenetet. Szobrai jelek, amelyek harcot, megnyugvást, összetartozást és elválást, termékenységet és áldozatot, de mindig az ember örök győzelmét mutatják. Műveiben egyesíti az erőt és szellemet, mindezt végtelen egyszerűséggel és intenzitással. Nem árnyékot, mindig az erőt, a napot láttatja. Szobrai, legyenek kisméretűek vagy öt méteresek, az emberi lét, az emberi érzések és szellem tömör jelei. Minden alkotásában erőteljesen felcsendül egy hang, amely hol lágy és megható, hol végletekig erőteljes, mindig magával ragad. Szobrai bennem Bartók Béla zenéjét idézik, semmi népszerűségre törekvés, semmi, ami disszonáns lenne, csak, ahogyan az ősi totemeknél, a sűrített lényeget, a tiszta forrást hordozzák.” /Fausto Maria Franchi, szobrászművész, Róma, 2012/
(„Mémoires d’Artistes 2003-2014”, Société des Artistes Indépendants, Párizs, kiadásában megjelent könyv, 2014. Újranyomtatva: 2015.)